Homokzsákvarró üzemet adtak át Bolhón

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2024. március 6-án ünnepélyes keretek között avatta fel és indította el – az országban egyedülálló – homokzsákvarró üzemét.

A vízügyi ágazat alapfeladata közé tartozik az ár- és belvízvédekezés, melyhez éves szinten – a védekezések függvényében – több millió homokzsák felhasználása történik.

 

A Homokzsákvarró üzem átadása Bolhó DDVIZiG
Réthy Pál a BM közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára átadja ez első homokzsák rendelést Bencs Zoltánnak, a DDVIZIG igazgatójának

A homokzsákból jelentős védelmi készletekkel kell rendelkezni a bel- és árvízvédelemben, valamint annak a felhasználást követő mielőbbi pótlása a vízügyesek feladata. Ennek megkönnyítése és költséghatékonyabbá tétele érdekében a DDVZIG homokzsákvarró üzeme látja el mostantól a teljes hazai vízügyi ágazatot védekezési homokzsákokkal.

A hivatalos átadón részt vett és köszöntőt mondott Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára, Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, Nagy Csaba országgyűlési képviselő, a Dél-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke, Biró Norbert, a Somogy Vármegyei Közgyűlés elnöke, valamint Bencs Zoltán, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke.

Az Igazgatóság vezetőjétől, Dencs Zoltántól megtudtuk: „A homokzsákgyártás megvalósítására a DDVIZIG vagyonkezelésbe vette át a Somogy vármegyei Bolhón található, egykori határőr laktanya épületét, melyet a 2023. augusztus 1. és 2024. február 29. között megvalósult Országos Közfoglalkoztatási Mintaprogram keretében újított fel, 11 fő közfoglalkoztatott bevonásával. A munkálatok jelentős része külső vállalkozó bevonásával történt.”

A Kínából beszerzett automata gépsort – mely naponta körülbelül 10.000 homokzsák előállítására alkalmas – nemzeti színű szalag átvágása után mutatták be a meghívott vendégeknek.

Zsákvarró üzem gépsora
A bolhói zsákvarró üzem gépsora

Az ünnepélyes átadón a meghívottak bejárhatták a felújított épületet, valamint megtekinthették az előcsarnokban azt a fotókiállítást is, ahol végig lehet követni az épület felújításának mozzanatait, a kezdetektől napjainkig.

„Az Országos Közfoglalkoztatási Mintaprogram második ütemében – mely 2024. március 1. és augusztus 31-ig tart –, a homokzsákok biztonságos tárolása és raktározása számára egy különálló, acél tartószerkezetű (könnyűszerkezetes) csarnok épület felépítését tervezik, továbbá a szállításhoz, rakodáshoz megfelelő rámpa, bekötőút kiépítésére kerül sor.

A hosszú távú elképzelések a homokzsákgyártás mellett az, hogy a Fonyódon jelenleg is működő betonelem gyártást Bolhóra helyezzük át, ezzel további munkalehetőséget teremtve a településen, illetve annak térségében.”

Forrás: DDVIZIG, Fotó:  Bencs-Drahos Olga / DDVIZIG

Kapcsolódó oldal:
Közösségi faültetés az Ős-Dráva projekt területén

Közösségi faültetés az Ős-Dráva projekt területén

Közösségi faültetés DDVIZIG

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVIZIG) munkatársai 1600 nemesnyár facsemetét ültetettek el 2024. március 5-én, az Ős-Dráva projekt fenntartási területén.

 

Faültetés az Ős-Dráván a DDVIZIG munkatársaival
Közösségi faültetés a DDVIZIG munkatársaival

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság történetében ez az első ilyen kezdeményezés, ahol a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével együttműködve – az egyetem jóvoltából –, egy több klónból álló nemesnyár fajtakísérletben is részt vettünk a fásítási program által.

Az Ős-Dráva projekt két mintaterületét fásítottunk be az 1600 db csúcsrügyes karódugvány elültetésével,- a Körcsönye-Sellyei-Gürü összekötő csatorna, valamint a Főcsatorna csőhídjához közel, a jobb és bal parton.

Erre azért van szükség, mert az Ős-Dráva projekt során Igazgatóságunk fenntartási területe nagymértékben megnövekedett. A gyors növekedésű fás szárú növényzet hamarabb képes a lombkorona záródást biztosítani, ezáltal a terület elgyomosodása, a lágyszárú növényzetborítottság jelentős mértékben – és nem utolsó sorban – természetes módon visszaszorítható.

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által végzett, több mint 70 éves múltra visszatekintő nyárnemesítési tevékenység fektette le a hazai modern nyárgazdálkodás alapjait.

Bár az ültetvényes nyárgazdálkodás céljai az elmúlt közel egy évszázadban nem változtak, annak körülményeire a folyamatosan változó szakmai elvárások mellett a változó környezeti tényezők is hatással voltak és vannak. A változó ökológiai feltételekhez több ponton szükséges alkalmazkodni: egyrészt a nemesnyár fák ültetésére alkalmas területek folyamatos vizsgálatával, valamint az újonnan szelektált fajtajelöltek változatos környezeti feltételek közötti tesztelésével is.

Az Intézet és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közötti együttműködés elsősorban az utóbbi területre összpontosít, vagyis az Igazgatóság által biztosított földterületeken az új nemesnyár fajtajelöltek növekedési vizsgálata történik majd meg. A kutatók kiválogatják azokat a fajtajelölteket, amelyek a későbbiekben mezővédő erdősávok, vagy utak melletti fasorok telepítésére is ajánlhatók lesznek.

Közösségi faültetés a DDVIZIG-nél
Faültetés a DDVIZIG munkatársaival

A vízügyesek ma is bebizonyították, hogy közösségi összefogásból és a közösség összetartó erejéből sikeres, új dolgok, akár erdők is születhetnek.

Forrás: DDVIZIG

Kapcsolódó oldal:
Közösségi faültetés
Homokzsákvarró üzemet adtak át Bolhón