A helyi borok népszerűsítését kérik a polgármesterektől Somogyban

A somogyi borok népszerűsítését kéri a megye polgármestereitől a Somogy Megyei Közgyűlés, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi szervezete, valamint a Balatonboglári borvidék elnöke – tájékoztatta a megyei önkormányzat az MTI-t szerdán. A közlemény szerint Biró Norbert (Fidesz-KDNP), Gombos Sándor és Bujdosó Ferenc Látrányban, a somogyi borstratégia készítésének keretében állapodott meg arról, hogy közös levelet juttatnak el a 246 településvezetőknek azt javasolva, rendezvényeiken kínáljanak somogyi borokat a vendégeknek, ezzel hozzájárulhatnak a somogyi munkahelyek megtartásához, továbbá újak létrehozásához. A levelükhöz csatolják a kezdeményezést támogató borászatok elérhetőségét és díjazott boraik listáját.

A vezetők a jövőben vállalkozásokat is megkeresnek, hogy nyissanak dél-balatoni borokat forgalmazó üzleteket, az éttermek pedig tartsanak borvacsorákat. A borokat emellett nyáron, az első alkalommal sorra kerülő Somogyi Bornapokon is szeretnék jobban megismertetni a nagyközönséggel – tették hozzá. A témában érintett borászok, szakmai szervezetek képviselői és politikusok januárban Kaposváron jelentették be, hogy stratégia készül nyárra a Somogyban, elsősorban a Balatonboglári borvidéken előállított bor presztízsének növelésére.

Elmondták, a boglári borvidéken termő szőlő 70-75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik, így a hozzáadott érték máshol jelenik meg. Gondot jelent az ültetvények elöregedése és a szőlő országosan is „megalázóan alacsony”, 30-35 eurócent körüli felvásárlási ára, utóbbi hatására a Dél-Balatonnál egyre több helyen látni elhanyagolt parcellákat osztatlan közös területeken. Azonnali lépéseket sürgettek a marketing erősítéséért, a dél-balatoni borok imázsának javításáért. Szeretnék elérni a szőlő felvásárlási árának növelését és mintegy 3-500 hektárnyi nagyon elavult ültetvény megújítását is. Felhívták a figyelmet arra, hogy a balatonboglári a mintegy 2800 gazda által megművelt 3300-3400 hektárnyi ültetvényével az ország ötödik legnagyobb borvidéke, a feldolgozáshoz szükséges kapacitás azonban alacsony a leszüretelt szőlő mennyiségéhez képest.

Utaltak rá, a borvidéken évjárattól függően 250-300 ezer mázsa szőlő terem évente. Ebből legfeljebb mintegy 220 ezer hektoliter, azaz 30 millió palack bor készülhet, de nagy része nem boglári, hanem más jelzéssel, illetve nem az elvárható minőségben kerül forgalomba. A térségben hivatalosan 158-an készítenek bort, közülük 18-20 pincészet foglalkozik termékei országos terjesztésével. Úgy vélték, az ágazaton sokat segíthet az egészséges patriotizmus, vagyis az, hogy a borkedvelő fogyasztók keressék a somogyi borokat, amelyeket a helyi népszerűség növekedésével máshol is könnyebb lesz értékesíteni.

Forrás: MTI

Stratégia a somogyi bor presztizsének javítására

Stratégia készül nyárra a Somogy megyében, elsősorban a Balatonboglári borvidéken termelt bor presztizsének növelésére. A témában érintett borászok, szakmai szervezetek képviselői és politikusok szerdán, Kaposváron tartották első megbeszélésüket.

Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke a szervezet által kezdeményezett találkozót követő sajtótájékoztatón azt mondta: a boglári borvidéken termett szőlő 70-75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik, így a hozzáadott érték máshol jelenik meg. Hozzátette, gondot jelent az ültetvények elöregedése és a szőlő országosan is „megalázóan alacsony”, 30-35 eurócent körüli felvásárlási ára, utóbbi hatására a Dél-Balatonnál egyre több helyen látni elhanyagolt parcellákat osztatlan közös területeken. Szavai szerint azonnali lépések szükségesek a marketing erősítéséért, a dél-balatoni borok imázsának javításáért, emellett szeretnék elérni a szőlő felvásárlási árának növelését és mintegy 3-500 hektárnyi nagyon elavault ültetvény megújítását

Bujdosó Ferenc borász, a Balatonboglári borvidék elnöke utalt rá, hogy a balatonboglári a mintegy 2800 gazda által megművelt 3300-3400 hektárnyi ültetvényével az ország ötödik legnagyobb borvidéke, a feldolgozáshoz szükséges kapacitás azonban alacsony a leszüretelt szőlő mennyiségéhez képest. Elmondta: a borvidéken évjárattól függően 250-300 ezer mázsa szőlő terem évente. Ebből legfeljebb mintegy 220 ezer hektoliter, azaz 30 millió palack bor készülhet, de a nagy része a kívülre történő értékesítés okán nem boglári, hanem más jelzéssel, illetve nem az elvárható minőségben kerül forgalomba.Hozzáfűzte, hogy a térségben hivatalosan 158-an készítenek bort, közülük mindössze 18-20 pincészet foglalkozik termékei országos terjesztésével. Bujdosó Ferenc közölte, a helyi borászat erősödése szempontjából kedvező lenne, ha kampányokkal, marketingmunkával sikerülne a tudatos vásárlásra ösztökélni a fogyasztókat. Rámutatott, a szerdai megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a borvidék borászai nemcsak a Balaton-parton, hanem Kaposváron és környékén is több boros rendezvényen mutatkoznak majd be, népszerűsítve termékeiket, és dolgoznak országos ismertségük, elismertségük növeléséért.

Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke közölte, a stratégia tervezése folyik, konkrét megoldási javaslatokat később fogalmaznak meg. Úgy vélte, sokat segíthet az ágazaton az egészséges patriotizmus, vagyis az, hogy a borkedvelő fogyasztók keressék a somogyi borokat, amelyeket a helyi népszerűség növekedésével máshol is könnyebb lesz értékesíteni. Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője az MTI-nek hangsúlyozta: a szőlőművelésnek több évezredes hagyománya van a Balaton partján, az ágazat fejlődése, sikere érdekében szükség van a politika, a szakmai szervezetek és borászok összefogására.

Kitért rá, a kívánatos az lenne, ha a szőlőtermés 70 százalékát nem értékesítenék, hanem inkább helyben dolgoznák fel. Ez a tradíció életben tartása mellett magasabb bevételt jelentene és számos munkahelyet teremtene Somogyban. Hozzáfűzte, a megoldási javaslatok között fel lehet vetni a helyben értékesítést segítő átvevőhelyek, feldolgozóüzemek létesítését, vagy egy borkombinát megvásárlását, beindítását.

Forrá: MTI