A helyi borok népszerűsítését kérik a polgármesterektől Somogyban

A somogyi borok népszerűsítését kéri a megye polgármestereitől a Somogy Megyei Közgyűlés, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi szervezete, valamint a Balatonboglári borvidék elnöke – tájékoztatta a megyei önkormányzat az MTI-t szerdán. A közlemény szerint Biró Norbert (Fidesz-KDNP), Gombos Sándor és Bujdosó Ferenc Látrányban, a somogyi borstratégia készítésének keretében állapodott meg arról, hogy közös levelet juttatnak el a 246 településvezetőknek azt javasolva, rendezvényeiken kínáljanak somogyi borokat a vendégeknek, ezzel hozzájárulhatnak a somogyi munkahelyek megtartásához, továbbá újak létrehozásához. A levelükhöz csatolják a kezdeményezést támogató borászatok elérhetőségét és díjazott boraik listáját.

A vezetők a jövőben vállalkozásokat is megkeresnek, hogy nyissanak dél-balatoni borokat forgalmazó üzleteket, az éttermek pedig tartsanak borvacsorákat. A borokat emellett nyáron, az első alkalommal sorra kerülő Somogyi Bornapokon is szeretnék jobban megismertetni a nagyközönséggel – tették hozzá. A témában érintett borászok, szakmai szervezetek képviselői és politikusok januárban Kaposváron jelentették be, hogy stratégia készül nyárra a Somogyban, elsősorban a Balatonboglári borvidéken előállított bor presztízsének növelésére.

Elmondták, a boglári borvidéken termő szőlő 70-75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik, így a hozzáadott érték máshol jelenik meg. Gondot jelent az ültetvények elöregedése és a szőlő országosan is “megalázóan alacsony”, 30-35 eurócent körüli felvásárlási ára, utóbbi hatására a Dél-Balatonnál egyre több helyen látni elhanyagolt parcellákat osztatlan közös területeken. Azonnali lépéseket sürgettek a marketing erősítéséért, a dél-balatoni borok imázsának javításáért. Szeretnék elérni a szőlő felvásárlási árának növelését és mintegy 3-500 hektárnyi nagyon elavult ültetvény megújítását is. Felhívták a figyelmet arra, hogy a balatonboglári a mintegy 2800 gazda által megművelt 3300-3400 hektárnyi ültetvényével az ország ötödik legnagyobb borvidéke, a feldolgozáshoz szükséges kapacitás azonban alacsony a leszüretelt szőlő mennyiségéhez képest.

Utaltak rá, a borvidéken évjárattól függően 250-300 ezer mázsa szőlő terem évente. Ebből legfeljebb mintegy 220 ezer hektoliter, azaz 30 millió palack bor készülhet, de nagy része nem boglári, hanem más jelzéssel, illetve nem az elvárható minőségben kerül forgalomba. A térségben hivatalosan 158-an készítenek bort, közülük 18-20 pincészet foglalkozik termékei országos terjesztésével. Úgy vélték, az ágazaton sokat segíthet az egészséges patriotizmus, vagyis az, hogy a borkedvelő fogyasztók keressék a somogyi borokat, amelyeket a helyi népszerűség növekedésével máshol is könnyebb lesz értékesíteni.

Forrás: MTI

Zenélő aszfaltrésszel újítják meg a 67-es főutat

Zenélő szakaszt épít be a 2-szer 2 sávosra bővülő 67-es számú főút Kaposvár felé vezető részén a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). A NIF az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ismerteti: az út a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából 60 milliárd forintból, európai uniós és magyar források felhasználásával valósul meg. Az építkezés kivitelezője a S+S R67 Konzorcium (STRABAG Építő Kft., STRABAG AG és SOLTÚT Kft. közös ajánlattevők).

A felújítás során 12 csomópont, Mernyeszentmiklós és Somogybabod település között a gyorsúttal párhuzamosan új összekötő út, illetve a gyorsúttal párhuzamosan a lassújármű és kerékpáros forgalom számára burkolt szervizút épül. A mezőgazdasági művelésű területek megközelítésére pedig földutakat hoznak létre. A speciális technológiájú akusztikus vagy zenélő aszfalt zenei hangokat bocsát ki, amikor az autós ráhajt az útra. A kivitelezés során ugyanolyan aszfaltot terítenek le, mint bármely más útszakaszon, azonban a felületet egy gyémántvágóval bemetszik keresztirányban. A hang magassága a barázdák mélységétől és egymáshoz viszonyított távolságától függ. Voltaképpen az aszfaltba vésett mélyedések képezik a kottát, a kocsi gumija a gitár húrja, az autó karosszériája pedig maga a hangszer. Amikor az autós ráhajt a Kaposvár felé vezető úton a keréknyomnyi vagy teljes sávon elterülő “bitumen kottára”, a Republic együttes A 67-es úton című dalát fogja hallani.

A formabontó aszfaltrész a tervek szerint 2019-re készül el. A fejlesztést követően gyorsforgalmi úton lehet majd közlekedni Kaposvártól az M7-es autópályáig.

Forrás: MTI

 

Fejleszti állattartó telepeit a Duna-Dráva Nemzeti Park

A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) több mint 446 millió forintot költ őshonos állatok tartási körülményeinek javítására jövő év tavaszáig – mondta a park igazgatóságának vezetője kedden Barcson, sajtótájékoztatón. Závoczky Szabolcs bejelentette: európai uniós forrásból a Somogy megyei Barcs-Drávaszentesen, Nagybajom-Homokpusztán és a Tolna megyei Nagydorogon karámrendszereket, utakat, állattartó telepet építenek, szociális épületeket emelnek és mezőgazdasági gépeket vásárolnak.

Kitért rá, a DDNP mintegy 1500 őshonos állatot, többségében szürkemarhát, racka és cikta juhot tart génmegőrzés és védett gyepterületek kezelése érdekében, s fontos feladatának tartja, hogy az  állatokat a látogatóinak is megmutathassa. Szászfalvi László, somogyi kereszténydemokrata országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a magyarországi természetvédelmi beruházások a “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv mentén zajlanak. Úgy vélte, mivel az emberiség ökológiai lábnyoma növekszik, az élet tisztelete, az ember és a természet harmóniája érdekében nélkülözhetetlen a kormányzat, a szakemberek és a civilek felelős magatartása, összefogása, a gyermekek környezettudatos nevelése.

Karvalics Ottó (Fidesz-KDNP), Barcs polgármestere újságírók kérdésére azt hangsúlyozta, hogy a DDNP beruházása munkát ad helybélieknek és várhatóan kedvező hatással lesz a turizmusra is.

Forrás: MTI

 

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Stratégia a somogyi bor presztizsének javítására

Stratégia készül nyárra a Somogy megyében, elsősorban a Balatonboglári borvidéken termelt bor presztizsének növelésére. A témában érintett borászok, szakmai szervezetek képviselői és politikusok szerdán, Kaposváron tartották első megbeszélésüket.

Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke a szervezet által kezdeményezett találkozót követő sajtótájékoztatón azt mondta: a boglári borvidéken termett szőlő 70-75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik, így a hozzáadott érték máshol jelenik meg. Hozzátette, gondot jelent az ültetvények elöregedése és a szőlő országosan is “megalázóan alacsony”, 30-35 eurócent körüli felvásárlási ára, utóbbi hatására a Dél-Balatonnál egyre több helyen látni elhanyagolt parcellákat osztatlan közös területeken. Szavai szerint azonnali lépések szükségesek a marketing erősítéséért, a dél-balatoni borok imázsának javításáért, emellett szeretnék elérni a szőlő felvásárlási árának növelését és mintegy 3-500 hektárnyi nagyon elavault ültetvény megújítását

Bujdosó Ferenc borász, a Balatonboglári borvidék elnöke utalt rá, hogy a balatonboglári a mintegy 2800 gazda által megművelt 3300-3400 hektárnyi ültetvényével az ország ötödik legnagyobb borvidéke, a feldolgozáshoz szükséges kapacitás azonban alacsony a leszüretelt szőlő mennyiségéhez képest. Elmondta: a borvidéken évjárattól függően 250-300 ezer mázsa szőlő terem évente. Ebből legfeljebb mintegy 220 ezer hektoliter, azaz 30 millió palack bor készülhet, de a nagy része a kívülre történő értékesítés okán nem boglári, hanem más jelzéssel, illetve nem az elvárható minőségben kerül forgalomba.Hozzáfűzte, hogy a térségben hivatalosan 158-an készítenek bort, közülük mindössze 18-20 pincészet foglalkozik termékei országos terjesztésével. Bujdosó Ferenc közölte, a helyi borászat erősödése szempontjából kedvező lenne, ha kampányokkal, marketingmunkával sikerülne a tudatos vásárlásra ösztökélni a fogyasztókat. Rámutatott, a szerdai megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a borvidék borászai nemcsak a Balaton-parton, hanem Kaposváron és környékén is több boros rendezvényen mutatkoznak majd be, népszerűsítve termékeiket, és dolgoznak országos ismertségük, elismertségük növeléséért.

Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke közölte, a stratégia tervezése folyik, konkrét megoldási javaslatokat később fogalmaznak meg. Úgy vélte, sokat segíthet az ágazaton az egészséges patriotizmus, vagyis az, hogy a borkedvelő fogyasztók keressék a somogyi borokat, amelyeket a helyi népszerűség növekedésével máshol is könnyebb lesz értékesíteni. Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője az MTI-nek hangsúlyozta: a szőlőművelésnek több évezredes hagyománya van a Balaton partján, az ágazat fejlődése, sikere érdekében szükség van a politika, a szakmai szervezetek és borászok összefogására.

Kitért rá, a kívánatos az lenne, ha a szőlőtermés 70 százalékát nem értékesítenék, hanem inkább helyben dolgoznák fel. Ez a tradíció életben tartása mellett magasabb bevételt jelentene és számos munkahelyet teremtene Somogyban. Hozzáfűzte, a megoldási javaslatok között fel lehet vetni a helyben értékesítést segítő átvevőhelyek, feldolgozóüzemek létesítését, vagy egy borkombinát megvásárlását, beindítását.

Forrá: MTI

A foglalkoztatást elősegítő program indul Kaposváron

A foglalkoztatást elősegítő program indul Kaposváron, a városban négy év alatt 1,23 milliárd forintból 843 ember képzését, elhelyezkedését segítik – mondta Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester a somogyi megyeszékhelyen pénteken.

A politikus a projekt úgynevezett paktumszervezetének felállítását támogató szándéknyilatkozat aláírásakor elmondta, a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy Kaposváron teljes legyen a foglalkoztatás, mindenki dolgozhasson, aki akar. Rámutatott, Kaposváron, az elmúlt húsz évet nézve, rekordalacsony a munkanélküliség. Úgy vélte, ebben szerepe van a közmunkaprogramnak is, a közmunkásoknak ugyanakkor segítséget kell kapniuk a munkaerőpiacra való visszakerüléshez. Szabó Zoltán, a Kaposvári Városfejlesztési NKft. ügyvezetője közölte, a szándéknyilatkozatot a kaposvári önkormányzat, a Somogy Megyei Önkormányzat, a Somogy Megyei Kormányhivatal, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara írta alá. A programba bekapcsolódó munkaadók, civil szervezetek révén képzésekkel, kompetencia és készségfejlesztéssel, bértámogatásokkal és más szolgáltatásokkal lehetőség nyílik a munkaerőpiaci helyzet további javítására – tette hozzá.

Jelezte, a képzések jellegét a munkaadók határozzák meg, az eddigi tapasztalatok alapján Kaposváron nagy szükség van gépipari szakemberekre, fémmegmunkálókra, hegesztőkre, karosszéria-lakatosokra, illetve élelmiszeripari dolgozókra, bolti eladókra és pénztárosokra. Neszményi Zsolt, Somogy megye kormánymegbízottja közölte, bár Kaposváron a munkanélküliség mindössze 3,3 százalékos, “nem lehet hátradőlni”, ráadásul a foglalkoztatás javítására irányuló erőfeszítéseket a kormány kiemelten támogatja. Hozzátette, fontos, hogy a most induló, európai uniós és magyar pályázati finanszírozású projekt résztvevőinek jelentős része állást találjon, és tartósan foglalkoztassák.

Forrás: MTI

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI

A Dombóvár-Kaposvár közötti vasútvonal 9,7 milliárd forintból újult meg

Befejeződött a Dombóvár és Kaposvár közötti vasútvonal felújítása, 9,7 milliárd forintból korszerűsítette a MÁV a közel 24 kilométeres vonalszakaszt, így a pályán visszaállhat az eredetileg engedélyezett, óránkénti 100 kilométeres sebesség – áll a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

A Dombóvár alsó és Kaposvár közötti vonalszakasz a 41-es számú Dombóvár-Gyékényes vasútvonal része, így része a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózatnak is. A vonal utolsó átépítése 1963 és 1968 volt, a pálya a 2000-es évek elejére elavulttá vált, így a szakaszon állandó sebességkorlátozás (60 km/h) volt érvényben. A beruházás ezért elsősorban a pálya korszerűsítésére irányult, de szükségessé vált az alépítmények megerősítése, a műtárgyak átépítése, az utasforgalmi létesítmények korszerűsítése, a térvilágítás átalakítása, valamint a felsővezetéki hálózat felújítása is. A kivitelezés terveit a vasúttársaság szakemberei készítették, a kivitelezéssel a MÁV Zrt. a Vasútépítők Kft.-t, illetve a MÁV Felépítmény-karbantartó és Gépjavító (MÁV FKG Kft.) leányvállalatát bízta meg, a beruházást saját költségvetéséből finanszírozta. A vonalon a munka jövőre is folytatódik Dombóvár alsó egyik átmenő fővágányának, majd ezt követően a Kaposvár-Kaposvár elágazás közötti pályaszakasz átépítésével

A december 11-én életbe lépő menetrendtől már az utasok is érzékelhetik a menetidő csökkenését Dombóvár és Kaposvár között. Az utazóközönség hamarosan Kaposvár vasútállomásának felújított épületét is birtokba veheti, a műszaki átadás-átvétel november végén volt.

Forrás: MTI

 

Hálózatosodás az egészég területén – Pannon Egészségipari Klaszter

Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.

A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.

A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.

A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Somogyinfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)

Megemeli 2,2 milliárd forinttal a kormány az Ős-Dráva Program támogatását

A kormány 2,2 milliárd forint többletforrást biztosít az Ős-Dráva Program keretében megvalósítandó, a vízgazdálkodási fejlesztés részeként kiépítendő komplex hasznosítású főművi vízellátó rendszer fejlesztéséhez – az erről szóló kormányhatározat pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben.

A program eredeti, 11,2 milliárd forintos támogatása 13,4 milliárd forintra nő. A határozat szerint a nemzetgazdasági miniszter a 2016. évi központi költségvetés Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program előirányzatának hazai forrása terhére biztosítja a szükséges többlet-kötelezettségvállalások fedezetét.

A kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tegyen javaslatot Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló kormányhatározat módosítására, a projekt többlettámogatásához szükséges 2,2 milliárd forint biztosítása érdekében.

Forrás: MTI