Környezetvédelmi díjat nyert Kaposvár

Kaposvár nyerte idén az E.ON Energy Globe Magyarország-díjat önkormányzat kategóriában – tájékoztatta a polgármesteri hivatal szerdán az MTI-t.

A közleményükben azt írták, hogy a város a sűrített földgázzal működő, 2015 végén üzembe helyezett helyijáratú autóbuszflottájával érdemelte ki a környezetvédelemért adható rangos hazai elismerést. A verseny honlapja szerint a somogyi megyeszékhely a döntőben a környezettudatos lakossági programokkal pályázó váci és iskolája fűtését biomassza, pontosabban szőlővenyige felhasználásával biztosító visontai önkormányzattal volt versenyben. A célunk az, hogy minél zöldebb, minél környezettudatosabb és fenntartható városban élhessünk – idézte a polgármesteri hivatal Szita Károlyt (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármesterét. A városvezető hangsúlyozta, arra törekednek, hogy a város hosszú távon minél energiafüggetlenebb, önmagát ellátó településsé váljon.

Szita Károly kiemelte, a közösségi közlekedés biztosítása a legtisztább energiahordozóval üzemelő járművekkel csak egy eleme Kaposvár zöld város projektjének. A kommunális hulladék már modern feldolgozóba kerül, bevezették a szelektív hulladékgyűjtést, a közvilágítás teljes egészében energiahatékonnyá válik, a város több elektromos autót üzemeltet és elektromos töltőállomásokat építtet, számos közintézménynek pedig korszerű fűtésrendszere van. Kaposvár tervezi nagyteljesítményű napelempark építését, a belvárosi üzletek energetikai korszerűsítését, és egyebek mellett a kórház déli tömbjének a helyén olyan ökopark kialakítását is, amely maga termeli meg az öntözéshez, közvilágításhoz szükséges energiát – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Rézkori kincsek Somogyban

Ritka, rézkori régészeti lelet került elő a Somogy megyei Magyaregres közelében, az M7-es autópálya és Kaposvár között tervezett R67-es gyorsút építését megelőző feltárás során – tájékoztatta a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint ott, ahol az i.e. 4300-4000 között a kora rézkori Balaton-Lasinja kultúra települése volt, egy épület alapárkában szájával lefelé fordított ép fazekat, benne 974 tárgyat találtak. Az edény rézből készült 3 nagyméretű spirális karperecet, 2 jellegzetes, dupla spirális ruhadíszt, 19 spirális csövecskét, 685 kisméretű, rizsszemnyi, henger keresztmetszetű rézgyöngyöt, 262 nagyméretű, márványból, kagylóból és másféle kőzetből kifúrt és 3 korong alakú gyöngyöt rejtett – sorolták.  Kiemelték: a lelet jelentőségét az ékszerek értékén és mennyiségén túl az adja, hogy e népcsoportnál ritkák a hasonló kincsleletek, és mivel régészeti feltáráson kerültek elő, hitelesek az értelmezéséhez szükséges megfigyelések.

A próbafeltárásokat végző Lekri Group Kft. munkatársai Magyaregres mellett nagy területen találtak bronzkori, római kori, népvándorlás kori és Árpád-kori leleteket, településmaradványokat is – jegyezték meg.

Forrás: MTI

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI

Fejleszti állattartó telepeit a Duna-Dráva Nemzeti Park

A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) több mint 446 millió forintot költ őshonos állatok tartási körülményeinek javítására jövő év tavaszáig – mondta a park igazgatóságának vezetője kedden Barcson, sajtótájékoztatón. Závoczky Szabolcs bejelentette: európai uniós forrásból a Somogy megyei Barcs-Drávaszentesen, Nagybajom-Homokpusztán és a Tolna megyei Nagydorogon karámrendszereket, utakat, állattartó telepet építenek, szociális épületeket emelnek és mezőgazdasági gépeket vásárolnak.

Kitért rá, a DDNP mintegy 1500 őshonos állatot, többségében szürkemarhát, racka és cikta juhot tart génmegőrzés és védett gyepterületek kezelése érdekében, s fontos feladatának tartja, hogy az  állatokat a látogatóinak is megmutathassa. Szászfalvi László, somogyi kereszténydemokrata országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a magyarországi természetvédelmi beruházások a “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv mentén zajlanak. Úgy vélte, mivel az emberiség ökológiai lábnyoma növekszik, az élet tisztelete, az ember és a természet harmóniája érdekében nélkülözhetetlen a kormányzat, a szakemberek és a civilek felelős magatartása, összefogása, a gyermekek környezettudatos nevelése.

Karvalics Ottó (Fidesz-KDNP), Barcs polgármestere újságírók kérdésére azt hangsúlyozta, hogy a DDNP beruházása munkát ad helybélieknek és várhatóan kedvező hatással lesz a turizmusra is.

Forrás: MTI

 

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Kaposvári karneváli hangulat

Karneváli hangulattal és futóversennyel igyekeznek elűzni a telet február 3. és 5. között Kaposváron, a somogyi megyeszékhely hagyományos farsangi rendezvénysorozata keretében.

A több mint három évtizedes múltra visszatekintő Kaposvári Dorottya és Félmaraton Farsangi Napokon Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, avagy a dámák diadala a Fársángon című vígeposzát idézik fel, amelynek alapjául a költőnek a városban 1798-ban szerzett báli élményei szolgáltak – tájékoztatta a szervező Együd Árpád Kulturális Központ az MTI-t.

A fesztivál pénteken délután Csokonai szobrának megkoszorúzásával, a kaposvári ifjak részvételével zajló Deák farsanggal veszi kezdetét. A Csiky Gergely Színház művészeinek közreműködésével megrendezendő fő program, a Dorottya kisasszony és a Karnevál herceg által vezetett maskarások belvárosi felvonulása szombaton 15 órakor kezdődik, az eseményen a jelmezesek mellett hagyományőrzők, táncosok, muzsikusok, sőt, Kaposváron tanuló külföldi diákok is részt vesznek. A farsangi napok ezen kívül számos színes, érdekes programot kínálnak a város lakóinak és a turistáknak. Lesz rönkhúzó verseny, játszóház, játékkészítő foglalkozás, táncház, fotókiállítás, belvárosi akadályfutás, kirakodóvásár és közönségtalálkozó Kovács Kokó István olimpiai és világbajnok ökölvívóval.

Az érdeklődők szórakoztatásáról a Somogy Zenekar, a Somogy Táncegyüttes és mások mellett a Holló együttes gondoskodik, a színházkedvelőket a Csiky Gergely Színház művészei az Agórában a Figaro házassága című darab előadására várják. A Kométa 7. Farsangi Félmaraton mintegy félezer futója vasárnap 11 órakor rajtol el, hogy a város legszebb részeit érintve teljesítse a több mint 21 kilométeres távot. Az erőpróbára horvátok és vajdasági magyarok is neveztek.

Forrás: MTI

 

Stratégia a somogyi bor presztizsének javítására

Stratégia készül nyárra a Somogy megyében, elsősorban a Balatonboglári borvidéken termelt bor presztizsének növelésére. A témában érintett borászok, szakmai szervezetek képviselői és politikusok szerdán, Kaposváron tartották első megbeszélésüket.

Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke a szervezet által kezdeményezett találkozót követő sajtótájékoztatón azt mondta: a boglári borvidéken termett szőlő 70-75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik, így a hozzáadott érték máshol jelenik meg. Hozzátette, gondot jelent az ültetvények elöregedése és a szőlő országosan is “megalázóan alacsony”, 30-35 eurócent körüli felvásárlási ára, utóbbi hatására a Dél-Balatonnál egyre több helyen látni elhanyagolt parcellákat osztatlan közös területeken. Szavai szerint azonnali lépések szükségesek a marketing erősítéséért, a dél-balatoni borok imázsának javításáért, emellett szeretnék elérni a szőlő felvásárlási árának növelését és mintegy 3-500 hektárnyi nagyon elavault ültetvény megújítását

Bujdosó Ferenc borász, a Balatonboglári borvidék elnöke utalt rá, hogy a balatonboglári a mintegy 2800 gazda által megművelt 3300-3400 hektárnyi ültetvényével az ország ötödik legnagyobb borvidéke, a feldolgozáshoz szükséges kapacitás azonban alacsony a leszüretelt szőlő mennyiségéhez képest. Elmondta: a borvidéken évjárattól függően 250-300 ezer mázsa szőlő terem évente. Ebből legfeljebb mintegy 220 ezer hektoliter, azaz 30 millió palack bor készülhet, de a nagy része a kívülre történő értékesítés okán nem boglári, hanem más jelzéssel, illetve nem az elvárható minőségben kerül forgalomba.Hozzáfűzte, hogy a térségben hivatalosan 158-an készítenek bort, közülük mindössze 18-20 pincészet foglalkozik termékei országos terjesztésével. Bujdosó Ferenc közölte, a helyi borászat erősödése szempontjából kedvező lenne, ha kampányokkal, marketingmunkával sikerülne a tudatos vásárlásra ösztökélni a fogyasztókat. Rámutatott, a szerdai megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a borvidék borászai nemcsak a Balaton-parton, hanem Kaposváron és környékén is több boros rendezvényen mutatkoznak majd be, népszerűsítve termékeiket, és dolgoznak országos ismertségük, elismertségük növeléséért.

Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke közölte, a stratégia tervezése folyik, konkrét megoldási javaslatokat később fogalmaznak meg. Úgy vélte, sokat segíthet az ágazaton az egészséges patriotizmus, vagyis az, hogy a borkedvelő fogyasztók keressék a somogyi borokat, amelyeket a helyi népszerűség növekedésével máshol is könnyebb lesz értékesíteni. Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője az MTI-nek hangsúlyozta: a szőlőművelésnek több évezredes hagyománya van a Balaton partján, az ágazat fejlődése, sikere érdekében szükség van a politika, a szakmai szervezetek és borászok összefogására.

Kitért rá, a kívánatos az lenne, ha a szőlőtermés 70 százalékát nem értékesítenék, hanem inkább helyben dolgoznák fel. Ez a tradíció életben tartása mellett magasabb bevételt jelentene és számos munkahelyet teremtene Somogyban. Hozzáfűzte, a megoldási javaslatok között fel lehet vetni a helyben értékesítést segítő átvevőhelyek, feldolgozóüzemek létesítését, vagy egy borkombinát megvásárlását, beindítását.

Forrá: MTI

A foglalkoztatást elősegítő program indul Kaposváron

A foglalkoztatást elősegítő program indul Kaposváron, a városban négy év alatt 1,23 milliárd forintból 843 ember képzését, elhelyezkedését segítik – mondta Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester a somogyi megyeszékhelyen pénteken.

A politikus a projekt úgynevezett paktumszervezetének felállítását támogató szándéknyilatkozat aláírásakor elmondta, a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy Kaposváron teljes legyen a foglalkoztatás, mindenki dolgozhasson, aki akar. Rámutatott, Kaposváron, az elmúlt húsz évet nézve, rekordalacsony a munkanélküliség. Úgy vélte, ebben szerepe van a közmunkaprogramnak is, a közmunkásoknak ugyanakkor segítséget kell kapniuk a munkaerőpiacra való visszakerüléshez. Szabó Zoltán, a Kaposvári Városfejlesztési NKft. ügyvezetője közölte, a szándéknyilatkozatot a kaposvári önkormányzat, a Somogy Megyei Önkormányzat, a Somogy Megyei Kormányhivatal, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara írta alá. A programba bekapcsolódó munkaadók, civil szervezetek révén képzésekkel, kompetencia és készségfejlesztéssel, bértámogatásokkal és más szolgáltatásokkal lehetőség nyílik a munkaerőpiaci helyzet további javítására – tette hozzá.

Jelezte, a képzések jellegét a munkaadók határozzák meg, az eddigi tapasztalatok alapján Kaposváron nagy szükség van gépipari szakemberekre, fémmegmunkálókra, hegesztőkre, karosszéria-lakatosokra, illetve élelmiszeripari dolgozókra, bolti eladókra és pénztárosokra. Neszményi Zsolt, Somogy megye kormánymegbízottja közölte, bár Kaposváron a munkanélküliség mindössze 3,3 százalékos, “nem lehet hátradőlni”, ráadásul a foglalkoztatás javítására irányuló erőfeszítéseket a kormány kiemelten támogatja. Hozzátette, fontos, hogy a most induló, európai uniós és magyar pályázati finanszírozású projekt résztvevőinek jelentős része állást találjon, és tartósan foglalkoztassák.

Forrás: MTI